Gyakori probléma az ízületgyulladás
Az ízületi bántalmak a felnőtt kutyák közel 20%-át érintik. Az ízületek gyulladása bármelyik ízületen jelentkezhet, ami az ízületi porcok és a csontok károsodásával járhat.
A betegség kiváltó oka lehet fertőzés, elhízás, a nem megfelelő táplálás, örökletes tényezők (csípőízületi diszplázia) illetve az idős kor.
Az elváltozás, egyes nagytestű fajtáknál, növendékkorban szerzett sérülés következménye is lehet.
A betegség bármely kutyafajtánál kialakulhat, azonban a nagyobb aktivitású, őrző-védő munkakutyáknál jóval gyakrabban fordul elő.
 Reumás jellegű ízületi elváltozások gyakorta jelentkeznek idősebb kutyán és macskán is. A betegség első tünete a merev, kötött mozgás, főleg felkelés után, ami egyértelmű ízületi fájdalommal párosul.
Az elváltozás előrehaladtával további tünetek is jelentkezhetnek.
Ilyenkor az állat nem szívesen mozog, az ízület érintésre fájdalmas, bicegés, esetleg sántítás, étvágytalanság jelentkezik.
Ezek a tünetek időjárásváltozáskor, illetve a hideg, téli hónapokban erősödhetnek. A reggeli nehézkes felkelés után, ha az ízületek bejáratódnak a tünetek általában enyhülnek.
 Ha arra gyanakszol, hogy kedvencednek ízületgyulladása van, azonnal keresd fel állatorvosod, aki megvizsgálja, esetleg röntgen felvételt is készít róla, és felállítja a pontos diagnózist.
Ha beigazolódott a feltételezésed, és kutyád valóban ízületgyulladásban szenved, az állatorvos előírja a megfelelő kezelést, amitől kedvenced fájdalmai csökkenni fognak és mozgása sem lesz korlátozott.
Szerencsére manapság már olyan gyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére, amelyek az állat egész életén keresztül hatásos kezelést biztosíthatnak, mellékhatások nélkül.
A reumát véglegesen megszüntető gyógyszer nincs, viszont megfelelő kezeléssel jelentősen javíthatjuk kedvenceink életkörülményeit.
Természetesen a reumás állatoknak is szükségük van mozgásra, de mivel ez fájdalommal is járhat, nem szabad megerőltetni őket.
Errre a betegségre a téli hónapokban külön figyelmet kell fordítani, hiszen a hideg idő súlyosbíthatja a tüneteket.
A kutyákban gyakran előforduló féregfajok
A kutyákban előforduló férgek két nagy csoportba sorolhatók:
-
Laposférgek: galandférgek, mételyek
-
Hengeresférgek: orsóféreg, kampósféreg, ostorféreg
Orsóféreg
 Az orsóférgek a kutyák vékonybelében gyakran megtalálhatók. Elterjedésük, gyakoriságuk miatt szinte minden kutyakölyök fertőzöttnek tekinthető. A leggyakoribb fajok a Toxocara canis és a Toxascaris leonina. A parazita hossza 8-12 cm, szélessége 2-3 mm. Az orsóférgek a kölykök 3-4 hónapos koráig okoznak megbetegedést, idősebb korban immunitás alakul ki velük szemben.
Ha a szukában megtalálhatók a féreglárvák a kölykök már az anya méhében vagy szopáskor fertőződnek.
A lárvák a vékonybélben kelnek ki, és a keringésbe kerülve a májon át egészen a tüdőbe jutnak el, végül az ivarérett férgek a bélben fejlődnek ki. Fontos, hogy a kiskölyköket először 21 napos kor előtt féregtelenítsük, hogy még a nem ivarérett férgeket is el tudjuk távolítani a szervezetből.
Felnőtt korban a harántcsíkolt izomzatban és a tejmirigyben telepednek meg az orsóféreg-lárvák, tüneteket csak ritkán okozva. Beteg, idős vagy vemhes kutyáknál azonban aktivizálódhatnak, és a keringésbe juthatnak és újra kifejlett férgekké alakulhatnak.
Az ember, a kutya orsóférgek petéit és lárváit is felveheti a környezetből. Bár a férgek nem tudnak teljesen kifejlődni, mégis megtelepedhetnek az emberi szervezetben. Gyakran semmilyen tünet nem jelentkezik, mégis ha a szembe vagy az agyba, esetleg mindkettőbe jutnak, komoly klinikai tüneteket okozhatnak.
Galandférgek
A galandférgek fejlődéséhez köztigazda szükséges. A férgek a fejükön található szívókával, horgokkal rögzítik magukat a vékonybél falán, és ízeket képeznek.
A Dipylidium caninum az uborkamag-képű galandféreg a leggyakoribb galandférge a kutyáknak. Köztigazdája a bolha. Így a féreghajtás mellett a külső élősködők irtásáról is fontos gondoskodni. A kutya, a bolhák szétrágásával fertőződhet meg. A kifejlett férgek, akár 50 cm hosszúak is lehetnek.
A taenia fajok ritkább galandférgei a kutyáknak. Főként nyers húsokkal fertőznek, és akár 1-2 m nagyságot is elérhetik. A köztigazdák lehetnek növényevő állatok, pl.: szarvasmarha, rágcsálók. A taenia fajok jellegzetessége, hogy a köztigazdában hólyagot fejlesztenek, és ennek elfogyasztásával fertőződhetnek a kutyák, kutyafélék.
A háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus) kifejlett hossza, mindössze 1-2 cm. A köztigazdák vadon élő állatok, vagy házi, házkörüli emlősök, elsősorban gombák és gyümölcsök elfogyasztásával fertőződhetnek (ide kerülnek az időjárás hatására szétporladó bélsárból a féregpeték). A lárvák többsége a tüdőben, kisebb részük a májban és az agyban telepszik meg.
A megelőzésben a legfontosabb, hogy soha ne adjunk a kutyának gyanús alakú képleteket, pl. tojás alakú hólyagot tartalmazó nyershúst!
A lárvális forma az ember szervezetében is kialakulhat (máj, tüdő) jelentős elváltozásokat okozva.
Kampósférgek
A kampósférgek a vékonybélben telepszenek meg és vért szívnak. A kutyák szájon át vagy a bőrön keresztül fertőződhetnek meg. Bőrön keresztül az emberek is megbetegedhetnek. A kampósférgek legjelentősebb faja az Ancylostoma caninum.
A fertőzöttség jellemző tünete a vérfogyottság, így a nyálkahártyák sápadtsága, amit általános gyengeség kísér.
A fertőzött kutyák lemaradnak a fejlődésben, lesoványodnak, kedvetlenek lesznek, szőrük fénytelenné válik.
Az ostorférgek
A laposférgekhez tartozó Trichuris vulpis, sárgásfehér színű, 2-8 cm hosszú ostorféreg. Ezek a férgek a vastagbélben élősködnek. A kutyák a szájon keresztül fertőződnek. Tünete a véres bélsár és az állat lesoványodása lehet. 
Kutya hideg van...
 Eljött a tél, a hideg időszak, mit kell tennünk, hogy állataink a lehető legnagyobb kényelemben éljenek ilyenkor is?
A kutyák normális esetben gyakorlatilag hidegtűrők. A bundájuk vastag, télen még sűrűbbé válik, bőrük alatt pedig tartalékolnak olyan zsírszövetet, mely nagy hidegben is megvédi őket. Még azok a kutyák is, melyek napközben gyakran vannak bent a lakásban, kényelmesen alszanak kint éjszaka. Előfordul azonban, hogy a kizárólag a fűtött lakásban tartott kutyák elpusztulnak hidegben (ha elvesznek vagy kizárják őket). Ha a kutya átfázik, reszketni kezd, ilyenkor apró izomrángásokat láthatunk. Ha kutyánk szemmel láthatóan nagyon fázik, adjunk rá egy kabátkát.
Sokan úgy gondolják, hogy olyan hideg időben, amikor az embernek nincs kedve kidugni az orrát sem, a kutya is inkább a lakásban marad. Ez egyáltalán nem így van, hiszen a kutyák szeretik a jeget és a havat is, és ebben az időben is szükségük van a rendszeres és a gazda számára nemegyszer túl hosszú sétákra. Télen azonban érdemes néhány dologra odafigyelni. Bár vannak speciális kutyacipők, azért a kutyák többsége "mezítláb" jár. A latyak, hólé és a só felmarja a mancsukat, és fájdalmat okozhat. Kenjük be ezért a mancsukat vazelinnel vagy faggyúval, ha pedig repedezett, akkor külön figyeljünk az ápolására. Ha a kutya séta közben sántítani kezd, ennek oka az is lehet, hogy a jégdarabok és a megkeményedett hó a talppárnák közé szorult, ezeket távolítsuk el.
Lehetőleg hosszú bevásárlásokkor ne vigyük magunkkal a kutyát, hiszen hosszabb ideig a bolt előtt kikötve, egy helyben állva nagyon rosszul érzi magát és fázik.
A kutyák többsége szereti a havat enni. Ezt ne engedjük, mert mandulagyulladáshoz, esetleg hasmenéshez vezethet. Legszerencsésebb, ha már kicsi korában megpróbáljuk rászoktatni arra, hogy havat enni nem szabad.
Sétánál figyeljünk akkor, ha jeges útszakaszon kell átmennünk. A kutya az embernél jobban mozog a jégen, de így sem veszélytelen a közlekedés.
A séta után törölközővel dörzsöljük át a kutya szőrét, hogy ne száradjon rá a koszos és sós lé.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
